ápr
5

Az ateista filozófia-professzor arról beszél a tanítványainak, mi a problémája a tudománynak Istennel, a Mindenhatóval. Megkéri az egyik új diákját, hogy álljon fel, és közöttük a következő párbeszéd alakul ki:

Prof: Hiszel Istenben?
Diák: Teljes mértékben, uram.
Prof: Jó-e Isten?
Diák: Természetesen.
Prof: Mindenható-e Isten?
Diák: Igen.
Prof: A bátyám rákban halt meg, annak ellenére, hogy imádkozott Istenhez, hogy gyógyítsa meg. Legtöbbünk törekedne arra, hogy segítsen másokon, akik betegek. De Isten nem tette ezt meg. Hogyan lehetne akkor jó Isten? Hm?
Diák: (a diák hallgat)
Prof: Erre nem tudsz választ adni, ugye? Kezdjük elölről, fiatalember. Jó-e Isten?
Diák: Igen.
Prof: Jó-e Sátán?
Diák: Nem.
Prof: Honnan származik Sátán?
Diák: Istentől?
Prof: Így van. Mondd meg nekem, fiam, van-e bűn ebben a világban?
Diák: Igen.
Prof: A bűn mindenhol jelen van, nemde?
Diák: Igen.
Prof: És Isten teremtett mindent. Így van?
Diák: Igen.
Prof: Tehát ki teremtette a bűnt?
Diák: (a diák nem válaszol)
Prof: Vannak-e betegségek? Erkölcstelenség? Gyűlölet? Csúfság? Mindezen szörnyű dolgok léteznek ebben a világban, ugye?
Diák: Igen, uram.
Prof: Tehát, ki teremtette mindezeket?
Diák: (a diák nem felel)
Prof: A tudomány állítása szerint 5 érzékünk van, melyekkel felfogjuk és megfigyeljük a dolgokat magunk körül. Mondd meg nekem, fiam! Láttad-e már valaha Istent?
Diák: Nem, uram.
Prof: Mondd meg nekünk, hallottad-e már valaha a te Istenedet?
Diák: Nem, uram.
Prof: Érezted-e már valaha a te Istenedet, megízlelted-e a te Istenedet, vagy érezted-e már a te Istened illatát? Különben is, volt-e már valamilyen kézzelfogható tapasztalatod Istenről?
Diák: Nem, uram, attól tartok, nem.
Prof: És mégis hiszel benne?
Diák: Igen.
Prof: A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a te Istened nem létezik. Na, erre mit mondasz, fiam?
Diák: Semmit. Nekem csak a hitem van.
Prof: Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak.
Diák: Professzor, létezik-e a hő?
Prof: Igen.
Diák: És létezik-e a hideg?
Prof: Igen.
Diák: Nem, uram. Nem létezik.

(Az események ezen fordulatára az előadóterem elcsendesedik.)

Diák: Uram, lehet sok hőnk, még több hőnk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban lehet fehér hőnk, kevés hőnk, vagy semennyi hőnk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak. 273 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hő nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hő nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hő: energia. A hideg nem az ellentéte a hőnek, uram, hanem a hiánya.

(Az előadóteremben ekkor már egy gombostű leejtését is meg lehetne hallani.)

Diák: És mi van a sötétséggel? Létezik-e a sötétség?
Prof: Igen. Hogyan beszélhetnénk az éjszakáról, ha nem lenne sötétség?
Diák: Ismét téved, uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejű fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi, s azt hívjuk sötétségnek, így van? De a valóságban a sötétség nem létezik. Ha létezne, még sötétebbé tudnánk tenni a sötétséget, nemde?
Prof: Tehát, mire akarsz rámutatni mindezzel, fiatalember?
Diák: Uram, azt akarom ezzel mondani, hogy a filozófiai eszmefuttatása hibás.
Prof: Hibás? Meg tudod magyarázni, miért?
Diák: Uram, ön a kettősségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van az élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten. Az Istenről alkotott felfogást végesnek tekinti, mérhető dolognak. Uram, a tudomány még egy gondolatot sem tud megmagyarázni. Elektromosságot és mágnesességet használ, de sohasem látta egyiket sem, arról nem is szólva, hogy bármelyiket megértette volna. Ha a halált az élet ellentéteként vizsgáljuk, akkor tudatlanok vagyunk arról a tényről, hogy a halál nem létezhet különálló dologként. A halál nem az élet ellentéte: csak annak hiánya. Most mondja meg nekem, professzor: azt tanítja a diákjainak, hogy majmoktól származnak?
Prof: Ha a természetes evolúciós folyamatra célzol, akkor természetesen igen.
Diák: Látta-e már valaha az evolúciót a saját szemével, uram?
(A professzor mosolyogva megrázza a fejét, kezdi látni, mi lesz a vita kimenetele.)
Diák: Mivel eddig még senki sem látta az evolúciós-folyamatot végbemenni, sőt, azt sem tudja bizonyítani, hogy ez egy folyamatos történés, azt jelentené mindez, hogy ön a saját véleményét tanítja, professzor? Akkor ön nem is tudós, hanem prédikátor?

(Nagy zajongás támad az osztályban.)

Diák: Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha a professzor agyát?

(Az osztály nevetésben tör ki.)

Diák: Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát? Úgy tűnik, senki nem tette. Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnunk így bármilyen hitelt az előadásainak?

(A teremben síri csend. A professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen.)

Prof: Azt hiszem, hit alapján kell elfogadnod, fiam.
Diák: Erről van szó, uram! Ember és Isten között a HIT a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetője. 

A diák... Albert Einstein volt.


Einstein tényleg így túljárt a professzor eszén?

A történet nagy valószínűséggel csak kitalált sztori, de semmiképpen sem Einsteinnel esett meg. Einstein ugyan mélységesen vallásos volt 12 éves koráig, de a tudományos könyvek hatására rájött, hogy sok bibliai történet nem lehet igaz. Később ezt írta: "Én Spinoza Istenében hiszek, aki minden létező harmóniában megnyilvánul, és nem abban az Istenben, aki az emberek cselekedeteivel és végzetével törődik.", valamint "Nem hiszek az egyén halhatatlanságában, és az etikát kizárólag emberi ügynek tartom, ami fölött nem áll emberfeletti hatalom.". Mint azt sok más idézet is tanúsíthatja, ha beszélt is Einstein vallásról vagy Istenről, azon teljesen mást értett, mint ami a történetben szerepel.

Az az agyas hasonlat mindenesetre lehengerlő volt.

A hasonlat a lényegét tekintve hibás. Bár elképzelhető, hogy senki sem látta még a professzor agyát, nagyon sokan láttak más agyakat, és a kutatások alapján rengeteg dolgot tudunk az agy működéséről, kialakulásáról és az agyi betegségekről. Tudjuk, hogy agyak léteznek, és tudjuk, hogy ahhoz, hogy a professzor előadást tartson, szükséges, hogy legyen agya. Ha valaki kételkedne abban, hogy ez így van, több különböző, a röntgenhez hasonló képalkotó eljárás és kísérleti lehetőség létezik, amivel megbizonyosodhat erről a tényről. A fentieket Istenről nem lehet elmondani. Az agy esetén szó sincs semmiféle hitkérdésről.

Hát jó, agyat lehet, hogy láttunk már, de evolúciót biztosan nem.

Az evolúció nemcsak megfigyelhető, de egyes esetekben kézzelfogható problémát is jelenthetnek a tapasztalható változások, például az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek kifejlődésével. Bár nem volt itt egyetlen időtlen megfigyelő sem, aki szó szerint véve végignézte volna az emberi faj kialakulását, más állatok, például a madarak evolúciós változásait, sőt, új fajok keletkezését is megfigyelték már kutatók a természetben. Az evolúciónak számtalan, egymástól független bizonyítéka van, egészen különböző tudományterületekről, és az egész modern biológiának csak az evolúció összefüggéseiben van értelme. Ha valaha megcáfolná valaki az evolúcióelméletet, azt is tudományos adatok alapján, nem pedig hitre támaszkodva tehetné meg. Az a rész, amikor a diák arról beszél, hogy "a majmoktól származunk" jó példa arra, mennyire nem érti az elmélet alapjait sem. Az evolúcióelmélet nem azt mondja, hogy a majmoktól származunk, hanem azt, hogy a majmokkal közös őseink voltak. Itt tehát ismét tudományról, és nem pedig hitről van szó.

És a hőmérséklet vagy a sötétség? Abban sincs igaza?


A hő fizikai szempontból a részecskék rendezetlen mozgása. A hideg - a diák érvelésével szemben - nem a hő hiánya, mivel a részecskék sosem állnak meg teljesen. A "hideg" kifejezésnek az adja az alapját, hogy a testünk másképp reagál a hőre annak mennyiségétől függően. Van, amit hidegnek érzünk, van, amit melegnek. Ez egy biológiai jelenség, amit objektív módon leírhatunk a fizika nyelvén is, ha megadjuk, hogy milyen hőmérséklet-tartományban érzünk valamit hidegnek vagy melegnek. Az teljesen helyénvaló kijelentés, hogy pusztán a fizika alapján nem tudjuk objektíven definiálni, mi számítson "hidegnek" vagy "melegnek", mivel ehhez kell valami (például az emberi érzék), ami alapján meghatározhatjuk. De ez csak játék a szavakkal. Ennyi erővel azt is mondhatnánk, hogy hő sem létezik, hiszen az nem valamilyen alapvető fizikai jelenség, csak sok egymástól független részecske viselkedését nevezzük így. Ugyanezt lehet elmondani a fényről és a sötétségről. Ami megkülönbözteti ezeket a jelenségeket Istentől, az az, hogy mind a hő, mind a fény természetét ismerjük, pontos fizikai előrejelzéseket tudunk adni a "viselkedésükre", és számtalan bizonyíték támasztja alá, hogy ismereteink helyénvalóak - függetlenül attól, hogy milyen szavakkal írjuk le őket a hétköznapok során.

Nem azt akarta ezzel a diák mondani, hogy a hideghez hasonlóan nincs gonoszság sem, az csak a jóság hiánya?

A jóság és a gonoszság nem fizikai, hanem biológiai fogalmak, hasonlóan a hideg- és melegérzethez. Vannak bizonyos dolgok, amik evolúciós értelemben hasznosak, és vannak, amik károsak számunkra. Nagyon leegyszerűsítve a dolgokat mondhatjuk, hogy ez alapján nevezzük jónak vagy rossznak őket. A dolog természetesen sok esetben ennél jóval komplikáltabb, de azt mondani, hogy a rossz csak a jó hiánya, nem több merő szójátéknál. Ha a diák szerint szenvedni és meghalni jó, csak nem annyira jó, mint bulizni, akkor teljesen átdefiniálta a jóság fogalmát, ennyi az egész.

Akkor a professzornak van igaza?

Mivel semmilyen tudományosan értékelhető bizonyíték nincs arra, hogy Isten létezne, sem pedig arra, hogy ha létezik, akkor jóságos, ezért a rossz létezésének kérdése csak abból a szempontból érdekes, hogy önellentmondásossá teszi-e az istenhitet. Biztos vagyok benne, hogy kitalálható olyan hasraütés-szerű történet, ami alapján megmagyarázható, hogy miért létezhet a rossz, ha Isten jóságos. Nem csak valós filozófiai érvek, de filozófiai ellenérvek sem léteznek Isten létezésével kapcsolatban, mivel a filozófia nem hivatott eldönteni ezt a kérdést. Innen nézve tehát egyiküknek sem volt igaza. Isten léte vagy nem léte tudományos kérdés. A jelenlegi tudományos ismereteink alapján bizonyos fajta istenképek egyértelműen kizárhatóak, más istenképekről pedig kimutatható, hogy feltételezésük nem szükséges a jelenségek magyarázatához. A történetben a diák erre mondta azt, hogy Isten léte hit kérdése. A hasonlatai azonban kifejezetten olyan dolgokat mutattak be, amik nem hit kérdései. Ebben állt a fő tévedése.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://bolcsessegelemzo.blog.hu/api/trackback/id/tr984299114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Niki Molnár 2014.06.30. 08:45:52

Ezzel nap mint nap szembenézhetünk. Egy ismétlödő dolog annak, aki hisz!

larababa 2016.05.11. 20:28:35

Isten létét egy fűszál, vagy egy pókháló is bizonyítja. Aki végig tanulmányozta a Bibliát, annak a hite töretlen, és megbizonyosodhat az igazság létezéséről.

DanielK 2016.07.12. 15:15:32

A magyarázat is hibás egy ponton. Isten létezése ugyanis éppenhogy nem tudományos kérdés. A tudománynak nem tartozik sem a hatókörébe sem az érdeklődése körébe az a kérdés, hogy létezik-e Isten, mivel sem az előfeltevései között, sem a módszertanában nem szerepel, sem mint lehetséges okozati tényező, sem mint magyarázandó tény. Isten alatt szükségképpen egy természetfeletti létezőt értünk, és mivel jelenlegi ismerereteink szerint a természetfeletti, azaz a természeti törvényeknek ellentmondó jelenségek vagy nem léteznek, vagy ha egyesek szerint léteznek is, azok nem játszanak eléggé számottevő szerepet ahhoz, hogy eleget tudjunk róluk, ezért ilyen természetfelletti létezőről sincs tudomásunk. Ez azonban nem zárja ki a létezését.

Isten létezésének kérdése a tudományon kívül esik, és pont a filozófia, mint a gondolkodás és az emberiség eszmetörténeti "tudománya" az, amely foglalkozik vele. A filozófia következtetései azonban erősen szubjektívek és csak mint mankót, fogodzkodót jelenthetnek bármilyen gondolatmenetben, azt is csak szubjektív szinten.

DanielK 2016.07.12. 15:16:22

@larababa: Úgy tűnik, neked nem sikerült megértened sem az anekdotát, sem a hozzá fűzött magyarázatot.

larababa 2016.07.13. 08:50:24

Van egy nem dakota mondás; "Soha ne vitatkozz tudatlannal, mert a többiek esetleg összetévesztenek vele!"
DanielK: Te nem ismered a Bibliát!

Mihály Természettudomány 2017.02.25. 01:15:21

Ugyanazt mondjátok, és vitatkoztok. Béke! Szerintem meg a világ megy a maga útján, nem vigyázott rá eddig sem senki, és nem is fog. A saját pici "putrinkban" kellene rendet tenni, mert ha csak a "kaporszakállúra" várunk...., hát akkor bajban leszünk.